Sátorkőpusztai-barlang
Sátorkőpusztai-barlang 2012. évi látogatási rendje (szombat – vasárnap)
FEBRUÁR 25-26., MÁRCIUS 10-11., ÁPRILIS 14-15., MÁJUS 12-13., 26-27., JÚNIUS 16-17., JÚLIUS 7-8., SZEPTEMBER 8-9., OKTÓBER 13-14., 27-28., NOVEMBER 17-18.
A látogatás januárban, augusztusban és decemberben szünetel. A BEBTE az időpontok megváltoztatásának jogát fenntartja!
Nyitva tartás 9-14 óráig (Utolsó túra 12 órakor indul)Előzetes jelentkezés:
- +3620/9558-211 (Gyarmati György)
- +3620/975-0331 (Benedek Anikó)
A belépődíjak egységesen 1500 Ft-ba kerülnek személyenként. (Átutalással*, előre fizetve 1200 Ft/fő) A belépődíj magában foglalja a balesetbiztosítás költségét is.
- A barlangot 10 éves kor alatti gyerekek nem látogathatják!
- A barlangtúra ideje (15 fős turnusokban): 1,5-2 óra.
- A barlang hőmérséklete (egész évben) 13 Celsius-fok
- A barlang kivilágított. Sisakról a túravezetők gondoskodnak.
- Ajánlott öltözék: overall vagy szabadidőruha,(koszolható), bakancs vagy gumicsizma. (Tornacipő, utcai cipő viselés nem ajánlott!)
A túráról bővebben az alábbi linken olvashatanak:
A barlangról
A német hadsereg ellenőrzése alatt tevékenykedő kőbányászok 1944-ben bukkantak a sziklafalban robbantások hatására megnyíló repedésre, de ennek akkor szerencsére nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Felfedezői, a dorogi Várhidi Károly és Rezső valamint társaik, két évvel később jutottak be a később barlangként feltárt kiterjedt üreghálózatba.
A Sátorkőpusztai-barlangot – képződményei révén – a termálkarsztosodásnak: azaz a melegvizes barlangképződésnek mintapéldájaként (prototípusaként) tartjuk számon. Az 1946-os "hivatalos" felfedezését követően számos, korábban vitatott kérdés dőlt el a hévizes barlangok keletkezésével és fejlődésével kapcsolatban, azonban a tudósoknak még ma is jó néhány kérdésre kell megtalálniuk a választ, és ez nem egyszerű feladat. A kutatók szerint a barlang keletkezése a harmadkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidék mai arculatát létrehozó töréses hegyszerkezet kialakult. E töréses szerkezet tette lehetővé a hévizek feláramlását, és végeredményben a barlang létrejöttét.A korszerű vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy elvethető az az elmélet, miszerint a Sátorkőpusztai-barlangot kialakító hévizek, vulkáni útóműködés termékei. Erre ugyanis a nincs bizonyíték, és az óriási időtávlatok (10-15 millió év) is kétségessé teszik ezt a fajta magyarázatot. A barlangüreget magában foglaló kőzet triászidőszaki, mintegy 225 millió éves üledékes mészkő. Ebben a kőzetben a tektonikus repedések mentén feláramló melegvizes, többnyire kénsavas oldatok jelentékeny oldómunkát végeztek, s igen különleges képződményekkel díszítették az üreget. A kalcit, aragonit (CaCO3)- és gipszkristályok (CaSO4) változatos – jellemzően hártya, kéreg, tű és oszlop – formákban borítják a barlang falait a talajtól a mennyezetig A szinte szabályos gömb alakú termecskék, a gömbfülkék már-már mesterséges beavatkozások nyomainak tűnhetnek.A barlang képződményei javarészt a meleg vízzel megtelt járatokban keletkeztek több százezer év leforgása alatt. Az amerikai Arthur Palmer professzor 2001-ben tett látogatásakor a párakondenzáció üregképző hatását is jelentősnek értelmezte. A sátorkőpusztai gömbüstök vizsgálatával ugyanebben az évben az ausztrál Armstrong Osborne is foglalkozott, aki a jelentősebb képződményeket külön-külön is felmérte. A legnagyobb fülke a barlang középszintjén található, átmérője 4 méter.A barlang sorsa kedvezőbbre fordult azzal, hogy a feltárási munkálatok, a gondozás és a felügyelet szervezett formát öltött. Ebben elvitathatatlan érdemeket szerzett Benedek Endre bányafőmérnök (1912-1987), aki 1958-ban megalapította a kezdetben gyermekeiből és azok baráti köréből álló, első dorogi, barlangász társaságot, a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoportot.
Sátorkőpusztai-barlang védelemét illetően előrelépést jelentett a terület katonai célú hasznosításának megszüntetése (1990), illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulása (1997). A Nagy Strázsa-hegy növény- és állattani értékei mellett a különleges keletkezésű és egyedülálló, változatos formakincsű Sátorkőpusztai-barlang miatt vált a nemzeti park fokozottan védett területévé.