Az új társaság névadójául nem is választhatta volna méltóbb személy nevét , mint a két évvel korábban (1987-ben) elhunyt Benedek Endre dorogi bányafőmérnökét. A későbbi - 1992-ben létrejött Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) - jogelődje tehát 1989-ben alakult meg.
Sátorkőpusztai-barlang A barlang 1989-90-ben szabad préda volt; tönkretett bejárat, feltört vasrács, festékszóróval telefirkált falak jellemezték. Egyértelművé vált, hogy ha a fiatalok nem lépnek sürgősen, az egyébként szakmai körökben világhírnévnek örvendő üregrendszer képződményvilága minden bizonnyal teljes egészében megsemmisül.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat közbenjárásával a Benedek Endre Barlangjáró Csoport tagjai a Sátorkőpusztai-barlang gondozói lehettek. A barlang 1990 szeptemberétől tehát ismét gondos kezekbe került. Az ajtót lezárták, és megkezdődhetett a helyreállítás. Az eltűnt képződmények helyére sajnos újak nem kerülhettek, de a járatok kitakarítása, az alsó szint törmeléktől való megtisztítása már az első években is sokat javított a helyzeten.
Időközben a szovjet csapatok hazánkból történő kivonása következtében „felszabadult” a Strázsa-hegyek térsége is. A korábbi katonai lőteret, harcászati gyakorlóteret több évtized után ismét a civil lakosság vehette birtokba. Sajnos akadtak olyan is, akik a „szabadság” kifejezésnek sajátos értelmet adtak. Nem számított, hogy a fokozott védelemre érdemes terület botanikai és zoológiai ritkaságok otthona, csak az, hogy végre egy olyan terület ahol minden feltétel adott például motokrossz pálya kijelölésére, vagy ahol töméntelen mennyiségben lehet homokot bányászni.
A barlangászok a tudatos környezet- és természetkárosítások ellen kívántak fellépni azzal, hogy rendszeres „őrjáratokat „ szerveztek, persze kezdetben mindenféle jogi háttér nélkül. Szerencsére sokszor a határozott fellépés is eredményes volt a szabálytalankodók elzavarására, féken tartására. Szerették volna, ha az önkéntes természetvédelmi munka csoportjuk nevében is megjelenik, ezért a „Barlangjáró” szócska mellé a „Természetvédő” is felkerült.
1993-ban az illetékes minisztérium jóvá hagyta a Sátorkőpusztai-barlang turisztikai célú idegenforgalmi hasznosítását. Megnyílt az út a hivatalos túraszervezések előtt. A kérvény benyújtására egyébként azért volt szükség, mert az ország területéről rengeteg érdeklődő jelentkezett barlangtúrára, és csak így lehetett biztosítani a biztonságos túrázás feltételeit.
1996 novemberében a nyergesújfalui tűzoltók közreműködésével megtisztították a barlangot a BEBTE-sek. Magyarországon első ízben, tűzoltó fecskendő segítségével mosták le a Sátorkőpusztai-barlang évtizedek során bekormozódott, bekoszolódott falfelületeit. A barlangfürdetésnek 1998-ban és 2004-ben volt folytatása. Ez utóbbi alkalommal az esztergomi tűzoltók is bekapcsolódtak az akcióba.
1996-ban ismét új fejezet kezdődött a BEBTE életében, ugyanis az egykori Kadić csoport meghatározó embereinek számító Benedek Anikó és Attila (Benedek Endre gyermekei), az általuk irányított esztergomi barlang- és természetjáró fiatalokkal csatlakoztak az egyesülethez. A tagság létszáma hirtelen megemelkedett (kb. 40 főre nőtt), és az újonnan csatlakozott csapattal a tevékenységi kör is kibővült. Első közösen szervezett
program egy ünnepség megszervezése volt, mégpedig a Sátorkőpusztai-barlang felfedezésének 50. évfordulója tiszteletére. Az őszi
program volt az utolsó alkalom, hogy együtt láthattuk a barlang felfedezőit. Jakucs László és Venkovits István utolsó alkalommal szállt alá az általuk feltárt barlangba, és az egy évvel később elhunyt Várhidi Károly is ekkor látogatott el utoljára Sátorkőre. A „nagy öregek” társaságában tett barlangtúrát egy délutáni emlékülés egészítette ki.
TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM, KUTATÓ MUNKA, EXPEDÍCIÓK
Az egyesületté váláshoz egyébként egy konkrét pályázaton való részvétel segítette a csoportot. Az Autonómia Alapítvány (később Ökotárs) Partnership Programjára neveztek be egy lőtér-rehabilitációs programmal, aminek célja a Nagy-Strázsa-hegy téréségben végzett nagyszabású fásítás volt. Később ugyan kiderült, hogy a faültetés hiábavaló volt (a több ezer csemete elpusztult), ám ez konkrét program nyitotta meg a BEBTE későbbiekben már sikeressé vált, napjainkban is tartó programsorozatát.
A BEBTE első komolyabb programja az 1993-ban Varga László által szervezett és vezetett erdélyi körút volt, melynek élményei alapján számos, későbbi külföldi út szerveződött. A külföldi utak közül mindenképpen említésre méltóak a dél-olaszországi vulkánexpedíciók, melyek eredményeit a hazai tudományos körök is elismerték.
A BEBTE 1993-ban környezetvédelmi
programokat is zászlajára tűzött. Az Ökotárs Alapítvány szervezésében - amerikai környezetvédők által tartott - háromnapos gödi tréning tapasztalatait a két résztvevő - Lieber Tamás és Mielec Péter - a dorogi lakossággal is megosztotta, mégpedig úgy, hogy lakossági fórumot szerveztek az amerikaik részvételével. Talán ez az esemény is közrejátszott abban, hogy ezt követően a városi
programokba is bevonták az egyesületet, illetve az önkormányzat számos környezetvédelmi kérdésben számított a tagság véleményére. És még mindig nem ért végett az 1993. esztendő. Ez az év arról is emlékezetes volt, hogy ekkor született meg a gondolat; tenni kellene valamit a Dorog szomszédságában, Esztergom-Kertvárosban található Palatinus-bányatóért.
A BEBTE már megalakulásakor nagy hangsúlyt fordított arra, hogy tevékenységéről, eredményeiről a nagyközönség is értesüljön. Számtalan újságcikk született az egyesület munkájáról,
programjairól. Az ismeretterjesztő tevékenység 1999-től kifejezettebbé vált az únyi Teleház létrehozásával,és az ún. Zöld Tablók telepítési
programjának kezdetével. A köztéri környezetvédelmi információs szekrényekből immáron 12 darabot tart fenn az egyesület Dorogon és a környékbeli településeken.
A BEBTE 2001-től kibővítette tevékenysége palettáját. Ekkor rendezték meg első alkalommal „Környezettudatos Játszónapjukat”. A vakáció első napjához kapcsolódó rendezvény környezettudatos magatartásra ösztönzi a gyerekeket és felnőtteket, természetesen játékos formában.
PALATINUS-TÓ
1997-től napjainkban is tartó akciósorozat vette kezdetét a Palatinus-tó kapcsán. A BEBTE évente egy, esetenként két alkalommal szervezett (szervez) nagytakarítást, melyhez az esztergom-kertvárosi és dorogi általános iskolák csatlakoztak. Az évente összeszedett több konténernyi szemét mindig újratermelődik, így e
program beszüntetésétől sajnos még hosszú ideig nem kell tartani. Természetesen a „Palatinus-
program” nemcsak szemétszedésről szól. Egy általános állapotfelmérés is megkezdődött az 1990-es évek végén, amelybe
az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai is bekapcsolódtak. Közreműködésükkel komoly tanulmányok, elemzések születettek a tó állapotára vonatkozóan, valamint megoldási javaslatok a hosszú távú fenntartásra. A BEBTE tótakarító akciójához a Sturcz Antal vezette esztergomi búvárok is csatlakoztak, s immáron közös szervezésben 2005-ben és 2006-ban víz alatti nagytakarítást is végeztek. A szintén több konténernyi hulladék kiemelése a víz alatt és felett ténykedő csoportok összehangolt munkájának eredménye volt.
A Palatinus-tó természetvédelmi
programja mellett újabb feladatként jelent meg 2005-től a BEBTE Kenyérmezei-patak állapotfelmérését célzó
programja, amely az „Öntsünk tiszta vizet a Dunába” címet viseli. A patak a 2004. évi vegyi szennyezés révén vált országos hírűvé. A BEBTE
programjával azt szeretné bizonyítani, hogy a vízfolyást több évtizede éri folyamatos szennyezés. Az egyesület kezdeményezte a szennyezőforrások felmérését, és sürgeti a hatóságokat a szankciók mielőbbi megtételére.
A BEBTE-ből a kilencvenes évek elején-közepén kivált tagok 2005-től egy újabb szervezetet is megalapítottak, Jakucs László Barlangkutató és Természetvédő Egyesület néven, mely a Budapesthez közeli Kevélyeken végez feltáró-kutató munkát. A két szervezet együttműködéseként 2006 augusztusában a közel 20 éve lezárt Strázsa-barlang újbóli megnyitására is sor került.
NAPJAINKBAN
A BEBTE az elmúlt évekhez hasonlóan szervezte
programjait, végezte tevékenységét. Elkészült, hivatalosan is üzembe helyeztük a Sátorkőpusztai-barlang villanyvilágítását, részt vettünk a SANYO iskoláknak szervezett környezetvédelmi vetélkedőjében, ismételten lebonyolítottuk az esztergom-kertvárosi Palatinus-tó partjának tavaszi takarítását, újfent
megszerveztük Környezettudatos Játszónapunkat Dorogon, természetismereti kirándulásokat szerveztünk, cikkeket jelentettünk meg országos tudományos-ismeretterjesztő folyóiratokban, folytattuk természetfotó-kiállításunk vándoroltatását,
megjelentettük második könyvünket, a Sátorkőpusztai-barlang monográfiáját.
Megnyitottuk természetismereti múzeumunkat Únyon. Programjaink többsége nyílt, azokon bárki részt vehet. Ezekről honlapunkon és a helyi, megyei újságokban rendszeresen tudósítunk.
Elérhetőség:
BENEDEK ENDRE BARLANGKUTATÓ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET KÖZHASZNÚ SZERVEZET (Dorog-Esztergom) Benedek Endre Speleology and Nature Protection Society
- Számlaszám: 10700361-24479200-51100005
- Adószám: 18601637-1-11
- E-mail:bebte@index.hu
- INFO: (20) 396-7386
Idén is köszönettel vesszük 1%-os jövedelemadó-felajánlásodat, mellyel a BEBTE természetvédelmi, turisztikai és ismeretterjesztő programját támogatod!
BŐVEBBEN:
